Megjelent a Kormány 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet, amely adómentességet hozott a vállalkozások számára az éttermi vendéglátás reprezentációs célú elszámolásában.
A rendelet célja a vendéglátóipar versenyképességének javítása, ugyanakkor a szabályozás konkrét, kézzelfogható adóelőnyt biztosít a cégeknek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett a cégek külön adó megfizetése nélkül számolhatják el az éttermi fogyasztást reprezentációs költségként.

Mi volt a probléma az éttermi reprezentációval?

A korábbi szabályozás alapján az éttermi vendéglátás keretében nyújtott reprezentációs juttatás:

• adóköteles volt,
• még a KIVA adózás alá tartozó cégeknek is 27,7% reprezentációs adót kellett fizetniük,
• ezért sok vállalkozás inkább nem, vagy csak korlátozottan számolta el az üzleti étkezéseket költségként.

Ez különösen indokolatlan volt azoknál a cégeknél, ahol valóban üzleti tárgyalások, partneri egyeztetések történtek egy étteremben.

Adómentes reprezentáció 2026-tól

A rendelet alapján mentes az adó alól az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás meghatározott értékhatárig.

Az adómentesség felső határa:

• az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1%-áig,
• de legfeljebb 100 millió forintig.

Ez azt jelenti, hogy:

• kizárólag az éttermi fogyasztásra vonatkozik az adómentesség,
• például egy kávézóban, büfében történő fogyasztás után változatlanul meg kell fizetni a reprezentációs adót!
• Az adómentes éves keretösszeg számításánál a vállalkozás teljes bevételét kell figyelembe venni, nem kizárólag az árbevételt, így például, ha a vállalkozásnak tárgyi eszköz értékesítésből származik bevétele, az is beleszámít az adómentes kerethatár alapjába.
• lényeges kockázati elem, hogy a vállalkozás az éves összes bevételét csak utólag, az éves mérlegkészítéskor tudja pontosan megállapítani. Mert ekkor derül ki, hogy az év során elszámolt éttermi fogyasztások valóban adómentesek maradnak-e, vagy az értékhatár túllépése miatt utólag mégis meg kell fizetni a reprezentációs adót.

E rendelkezés következtében nem válik minden reprezentációs költség adómentessé, mivel az éttermi fogyasztáson kívül továbbra is számos más módon merülhet fel reprezentáció.

Kritikus kérdés az adómentességnél - Mit tekint a jogszabály étteremnek? 

Az adómentesség alkalmazásánál kulcskérdés, hogy a fogyasztás valóban étteremben történt-e?

A kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló kormányrendelet alapján étteremnek minősül az a vendéglátóhely:

• ahol a fő termék a melegétel,
• amelynek a TEÁOR szerinti tevékenysége: 56.11 – Éttermi vendéglátás,
• ahol az ételeket helyben készítik,
• amely egész évben nyitva tart,
• és amely lehet akár önkiszolgáló rendszerű is, ez önmagában nem kizáró ok.

Mi NEM minősül étteremnek a rendelet szerint?

Nem tartozik az étterem fogalomkörébe és ezért változatlanul adóköteles, ha itt történik reprezentációs célú fogyasztás:

• büfé,
• cukrászda,
• kávézó,
• alkoholos italokra specializálódott bár, kocsma, borozó,
• zenés-táncos vendéglátóhely,
• munkahelyi vendéglátóhely,
• gyorsétterem,
• rendezvényen történő étkeztetés,
• mozgó vendéglátóhely.

Ezekben az esetekben a fogyasztás nem adómentes, és a reprezentációs adót változatlanul meg kell fizetni.

Gyakorlati figyelmeztetés könyvelési oldalról

A fenti szabályok alapján nem lesz egyszerű feladat a reprezentációs költségek helyes kezelése.

Könyvelő legyen a talpán, aki kizárólag a számlák alapján minden esetben egyértelműen szét tudja választani:

• az adómentes éttermi fogyasztást,
• és az adóköteles vendéglátási, reprezentációs költségeket.

Ezért különösen fontos:

• a számlák pontos megnevezése,
• a vendéglátóhely tevékenységi körének ismerete,
• és a reprezentációs költségek tudatos, elkülönített kezelése.

Mit jelent ez a gyakorlatban a cégvezetők számára?

✔️ Üzleti ebédek, vacsorák újragondolása

Az ügyfelekkel, partnerekkel folytatott éttermi tárgyalások adózása kedvezőbbé válik, de nem minden vendéglátási forma esetén.

✔️ Tudatos tervezés szükséges

Az adómentesség utólag dől el, ezért év közben is figyelni kell az összes bevétel alakulását.

✔️ Reprezentációs költségek elkülönítése

Érdemes az éttermi és nem éttermi reprezentációt külön kezelni, hogy az adókockázat átlátható maradjon.

Mire kell figyelni? – Fontos részletszabályok

• Az adómentesség nem korlátlan, figyelni kell az értékhatárt.
• Az értékhatár túllépése esetén a többletrész után adókötelezettség keletkezik.
• A szabályokat először a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben, azaz 2026-tól lehet alkalmazni.
• A rendelet 2026. február 1-jén lépett hatályba.

Összegzés – miért fontos ez most a vállalkozásoknak?

Az elmúlt években sok vállalkozás egyáltalán nem számolt el reprezentációs költséget, tudatosan elkerülve a

• KIVA-s cégeknél 27,7%,
• társasági adó hatálya alá tartozó cégeknél 33,04%
  reprezentációs adóterhet.

Ez a gyakorlat 2026-tól megváltozhat.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentációs költségek adómentesen elszámolhatók legyenek, amennyiben a vállalkozás betartja a jogszabályban rögzített feltételeket.

Kétségtelen, hogy a szabály alkalmazása odafigyelést, tudatos nyilvántartást és év közbeni kontrollt igényel, azonban az elérhető adómegtakarítás miatt ez a többletfigyelem a legtöbb vállalkozásnál egyértelműen megtérül.

Adótanácsadói javaslat

Érdemes már az év elején a 2025. évi összes bevétel alapján előzetesen meghatározni egy várható keretösszeget, amely iránymutatást ad arra, hogy 2026-ban mekkora összegű éttermi fogyasztás férhet bele biztonsággal az adómentes értékhatárba.
Ez segít abban, hogy a vállalkozás ne utólag szembesüljön adókockázattal, hanem tudatosan, előre tervezve éljen az új lehetőséggel.

Készült: a 2026. február 1-jén hatályos jogszabályok alapján

Optiprofit Kft.

A kisvállalkozások főkönyvelője – automatizált folyamatokkal, emberi felelősséggel